A hajdúböszörményi Kálvin téri református templom megújult hangszere
Angster József és fia Orgonagyár 1914 – AerisOrgona Kft. 2016
A hangszer története
A református templom orgonáját 1898-ban készítette az Angster József és fia Orgonagyár. Az Op. 295-ös számú hárommanuálos hangszer 33 regiszteres, mechanikus csúszkaládás volt. Itt alkalmazta Angster utoljára a Barker-emeltyűt, a regisztertraktúra pneumatikus volt. 1914-ben Op. 890-es számmal Angster József fiai, Emil és Oszkár átépítették pneumatikus rendszerűvé, felhasználva a szekrényt és a teljes sípállományt. Ekkor új szélládákat és játszóasztalt kapott az orgona, regiszterszáma 38-ra bővült, ebből három tervezett regiszter nem került kivitelezésre. A hangszer műemléki-, és történelmi értelemben is jelentős, ugyanis ez a pécsi gyár fénykorának utolsó produktuma, a cég I. világháború előtti utolsó nagyorgonája, mely nem csupán építési módja, hanem hangzásvilága, művészi kidolgozottsága miatt is Európa legjelentősebb későromantikus orgonáinak sorába állt be. A 20. század történelmi eseményei azonban nem kedveztek a hangszer állapotának. A fújtatók átépítésére 1943-ban, majd azok villamosítására 1944-ben került sor. A szakszerű karbantartás nélküli évtizedeket követően a leromlott orgonát elektromosították, megszüntetve ezzel annak lényegi, hangzásbeli lehetőségeit.
Példátlan összefogás
Mindezt felismerve, a Kálvin téri Református Gyülekezet példátlan összefogást tanúsítva úgy döntött, kompromisszumok nélkül visszaállíttatja az orgona 1914-es állapotát, hogy a hívek és az érdeklődők ma is hasonló zenei-lelki többlettel gazdagodva távozhassanak egy-egy istentisztelet vagy koncert után a Kálvin téri templomból, mint egykor elődeik.
Az erősen hiányos, átalakított orgona teljes rekonstrukciója 2014-ben indult el azzal a célkitűzéssel, hogy az 1914-es állapotnak megfelelően szülessen újjá. Sor került az összes megmaradt elem restaurálására, a hiányzó egységek pótlására.
A múlt újravirágoztatása
Magyarországon elsőként a megsemmisült pneumatikus traktúra és játszóasztal rekonstruálva lett, amivel a hangszer visszanyerte eredeti jellegét és művészi minőségét. 2016-ban korabeli analógiák alapján beépítésre kerültek az 1914-ben tervezett, de soha el nem készült nyelvregiszterek, ezzel mintegy beteljesítve az Angster-cég eredeti elképzelését, megkoronázva az orgona hangzását.
A hangszer különösen jelentős, hiszen ez Angster egyetlen hárommanuálos későromantikus stílusú pneumatikus hangszere az I. világháború előtti időszakból, amely hiteles rekonstrukció után eredeti formájában, teljes művészi értékével szólal meg.
